Verseddé kottázod a rügyfakadás muzsikáját.

Táncos talpad alá kócos szél hegedül.

Virtuális epigramma

2022/01/15. - írta: Szívállásjelentés

face-g9d85234b7_1920_2.jpg

Mondd: te te vagy még, vagy csak a mátrixból avatárod?
     Mondd: ez szívdobogás, vagy csak a fájlban a bit? 

Címkék: vers
Szólj hozzá!

Évmilliárdos (hexameterek)

2022/01/07. - írta: Szívállásjelentés

galaxy-11098.jpg

Azt mondod: negyvenhat múltál, s bár hajad őszül,
ám ha korodhoz méred a ráncaidat, ne panaszkodj!
Még mindig jól festel e kissé tán aputesttel,
s bár makacs úr az idő, de belül csak lassan öregszel.

Azt ne feledd, hogy minden sejted minden atomja
tízmiliárd évesnél is tán jóval idősebb!
Szélfútt, kékegü strandok tengerparti homokja,
és a katedrális záróköve közti habarcsból
málló por: pont ennyi idős vagy. Évmiliárdos.

Csillagpor csak minden atom, miből épül a tested.
Ott született, egy forró, csillagmagnyi kohóban.
Egykor ritka szupernovaként robbant fel e csillag,
s minden részecskét szétszórt a világegyetemben.
Ebből a csillagból lettünk: lettél te is, én is.
Látod-e, végül tényleg igaz: mi por és hamu vogymuk...

Azt mondod: negyvenhat múltál, s már hajad őszül.
Higgy nekem: évmiliárdos vagy! Ne törődj a koroddal!
Ismét csillagpor leszel úgyis a Föld poraként majd.
S hangya leszel, vagy gyertyavirágzatu gesztenyefává
állnak a porló tested atomjai össze idővel.

Arra vigyázz, mi az egykori csillag fénye belőled!

Címkék: vers
Szólj hozzá!

Idén egy eclogával Aquincumban

2021/09/25. - írta: Szívállásjelentés

img20210925115855.jpgTöbbek között Morgan Freeman, Christopher Lloyd és Denzel Washington hangján - na jó, magyar hangján - hallhatta a XXIV. Aquincumi Költőverseny döntőjének közönsége MMXXI. ecloga című versemet szombaton Budapesten, az Aquincumi Múzeumban. A hexameterekben megírt verset Papp János, Papp Dániel és Kálid Artúr színművészek tolmácsolták a közönségnek.

Az idei verseny hívószava a nem túl vidám MORBUS EPIDEMICUS (magyarul halálos kór) volt, ehhez kapcsolódóan vártak klasszikus versformában írt műveket a szervezők: az Aquincumi Múzeum, a Magyar Írószövetség és a Pannon Művészet Alapítvány. A szeptember 25-i döntőbe a beérkezett 62 pályamű közül végül - az előzsűri döntése alapján - 21 vers jutott, ezeket adta elő a Papp János, Papp Dániel és Kálid Artúr színészhármas.

Tekintettel arra, hogy a pályaművem az ecloga hagyományosan párbeszédes versformájából eredően háromszereplős volt, így a verset a három nagyszerű színész közös előadásában - Papp János (narrátor), Papp Dániel (Timóteusz), Kálid Artúr (Költő) - hallhatta a döntő közönsége:

Bár idén díjat nem nyert a versem, az magában nem csupán megtisztelő, de fődíjas élmény, ha ilyen nagyszerű orgánumú színészektől hallhatom vissza a soraimat!

Az aquincumi költőversenyek történetében immár hagyomány, hogy amíg a zsűri tanácskozik, helyszíni epigrammaíró versenyen mérik össze tudásukat a költők. Az idei, helyszíni epigrammaverseny hívószava a SZÉLKAKAS volt, erre egy klasszikus, disztichon versformában megírt epigrammával pályáztam:

Furcsa e kor, ez a harminc év, ez a szélkakas-éra.
Szédült ringlispíl néhány képviselő...

Az epigrammát Kálid Artúr színművész mondta el a döntőben. Bár végül nem ez a vers nyert, de igen szép számú szavazatot kapott a helyszíni közönség soraiból.

Az idei aquincumi döntős MMXXI. ecloga ide kattintva olvasható.

Címkék: aktuális
Szólj hozzá!

MMXXI. ecloga

2021/09/25. - írta: Szívállásjelentés

star-2823526_1920.jpg

Éjfél múlt. Kéken villódzó képek a tévé
képernyőjén: aznapi hírek a CNN-en. Már
alszik az ifjú Költő, kissé nyugtalanul, mert
álmodik éppen, s megjelenik neki szent Timotéusz.

Timóteusz:
    Rápillant-e a Földre, az embert látja-e néha
    Isten a rejtelmes nebulák csillagködein túl? 
    Látja-e hogy ment félre idővel az isteni szándék?

Költő:
    Ordas idők járnak. Nézz szét: hogy hullik az élet
    mind darabokra! Mi élünk, mint akinek ma a Holnap
    mit sem számít... Nézd a világot: tort ül az önzés!

Timóteusz:
    Oly nagy az éhínség itt, gyilkos háboru dúl ott...
    Nagy tüzek, árvizek és tornádók pusztitanak – most
    még csak a hírekben nézed meg e képsorokat, de
    hidd el: villámgyorsan sorra kerülsz te is, úgy ám!

Költő:
    Gyorsan terjed e kór, borzasztó kortünetekkel...
    S ennyi az élet: az ördögi körben a harc a Nagyúrral.

Timóteusz:
    Élsz, ahogy élsz: önzőn, csak a mának, mit se törődve
    másokkal s a jövővel. Kétséged se legyen, hogy
    ez leszel: épp harmincezer-egyszázötvenedikként
    nyilvántartva az áldozatok közt, elfeledetten…

Költő:
    Szörnyü ez így, ez a vég! Kérlek, mondd meg, Timotéusz:
    felpillant-e az Égre az ember, tudja-e még az
    Istent ott, különös nebulák csillagködein túl?
    Tudja-e, mért' ment félre idővel az isteni szándék?

Várta a választ. Hirtelen ébredt. Szent Timotéusz
nincs már ott, csak az aznapi hírek a CNN-en, hogy
robbantás volt itt, földrengés ott, meg a vírus
néhány tízezer embert vitt csak a sírba az elmúlt
órákban… Tollat vett, s gyújtott egy cigarettát...


(A XXIV. Aquincumi Költőverseny döntős költeménye.)

Címkék: vers
Szólj hozzá!

A varázsló (hexameterek Keleti Évának)

2021/08/18. - írta: Szívállásjelentés

img_20210818_220140.jpg

Ő a varázsló. Ő állítja meg a' rohanó kort,
és betekintést enged a kósza idő szövetének
zord kárpitja mögé. Megfogja a pillanatokban
illékony Mostot, meg az élet perc-töredékét.

Tudja: a két súlyos bőrönd hogy húzza a vállat, 
s száll el az élet sok mázsás terhével a sóhaj.
Látja, mutatja a hattyu halálát, s benne a főnix
extatikus születését, s táncosokat lebegőben,
és a reménytelenült is Ruttkai Éva szemében,
s ablakokat nyit közben a titkos idő folyamára. 

Mágia ez: mi örök, képként kiragadni a Mostból...
Mondd, mit is érne e furcsa varázslat nélkül az élet?

(Fotó: Urbán Ádám PéldaKÉPek című sorozatából: Keleti Éva)

Címkék: vers
Szólj hozzá!

Idő, mérték (hexameterek J. P. mesternek)

2021/05/15. - írta: Szívállásjelentés

Nézd csak, amott: az volt a katedrális! Csak a csonka
kőromok emlékeznek a múltra, a régi habarcs már
elmállott a könyörtelenül hajtó, vad időben.
Széttört boltívek bordái merednek az égre,
gyík cikkan, gaz nő fel a zöld, mohalepte köveknél.
Dúló századokon porladnak szét e kövek, de
ott, hol az oltár volt, most mandulafácska virágzik.

Nézd csak, ez itt, ez a vers: sorain muzsikál a magyar nyelv!
Dallama, ritmusa ősi, de lüktet benne a metrum.
Nem sok nyelv van olyan, mi az ógörögön, latinon túl
tudná mértani pontossággal a hexametert is!
Vannak benne török, német s angol jövevények,
és a világon két ember se beszéli ezerből...
És ez a nyelv, mint télben a mandulafácska virágzik!

Írta Janus Pannónius egykor a verset e földön -
még latinul, de magyarként adta a dalnak a ritmust,
s később Berzsenyi, Kölcsey és Radnóti papírján
daktilusok táncoltak a büszkébb spondeuszokkal.
Változik itt ez a nyelv, de a mindig megmaradásban
támaszt nyújt az időmérték, tartást ad a vers, s a
hexameter mint télben a mandulafácska virágzik!


Készült a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj Alapítvány pályázatára, 2021 tavaszán. Zene és ének: Vámos Fruzsina; videó: Fógel Orsolya.

Címkék: vers
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása