Mint forgó búgócsiga lomhább perdületével,
oly bicegősen fordul a ferdült tengelye mentén
lassan a Föld, körtáncát járva a Héliosz isten
tágas, sziklás kiskertjében, a Nap közelében.

Newton tudta, hogy éppen e tengely ferdületétől,
éppen e szédült, részeg rondó szögfoka végett
így kerül egyensúlyba a nappal kétszer az éjjel.

S isten tudja, miért, de a nárcisz, a meggyfa virága
tudja: ma fordul az év, mert tudja a csillagok útját.

Nézd csak a kertet: a szél beborítja fehér takaróval,
fedve a tél maradékát meggyfavirágnyi lepellel.

A Kalendárium versciklus három időmértékes versét (Március, Április, Május) közölte a Femme Harmone magazin a III. évfolyamának 1. számában. A versek ezen a linken letölthetőek.

A három vershez kapcsolódóan Sütő Zoltán írt egy rövid esszét Az elveszett paradicsom - Gondolatok Nagy Gábor Miklós költészetéről címmel a modernizáció és a hagyományok viszonyáról.

A Femme Harmone magazin legfrissebb száma ezen a linken olvasható.