Kalendárium

Január

Karcol a szél és reccsen a jég és csizma csikordul.
Csillag fázik a vibráló, kristályhideg égen,
s közben mintha üveghangon pattanna a hajnal.
Lent a fagyott tó partján szél tépázza a nádat.

Február

Farsangkor jó forralt bor melegít, s a tepertős
házi pogácsa. Az ablakodon még néha virág nő
jégből, s tűnik a semmibe gyorsan a reggeli fénnyel.
Dermedt végtagodat mozgasd! Múlóban a tél már.

Március

Gyenge a krókusz szára, de áttör mégis a jégen:
kertkapu mellett, rózsa tövén cseppent lila tintát
huncut Március. Élénk szél kacag, és ma titokban
pattan a rügy: tavasz ébred. Tedd el a télikabátot!

Április

Női szeszély. Kócos szél. Villámok zivatarral.
És a talaj mentén a fagyok még visszaköszönnek.
Kerti gyümölcsfavirágok szirmát kergeti körbe,
s furcsa fogócskát játszik az illatos április olykor.

Május

Lándzsás nyárfák strázsáló sora közt fut az út. Már
majdnem nyár ez a sárga, piros, kék, zöld szalagokkal
integető május. Reggelre kizöldül az erdő,
s illatokat hoz a szél: az akácot, a bodzavirágét.

Június

Nyár van, s elveri gyorsan az utca porát ez a zápor,
dörren a felhős ég és illata száll az esőnek.
Szomjas szádban roppan a vastag húsu cseresznye.
Lázasak és rövidebbek ilyenkor a fűszeres éjek.

Július

Úsznak a bágyadt dombok a kék, remegő levegőben,
olvad az aszfalt. Kis zöld gyík keres árnyat a falnál,
nem mozdul, majd fürgén cikkan a kánikulában,
illan a tüskés ágak alól. Már érik a málna.

Augusztus

Nézd csak, a gyönge pipacs vércsöppjei égnek a tájon,
s arrébb kombájn porzik a sápadt búzamezőben.
Árokparton a búzavirág kék szirmai szétszórt,
csorba tükörcserepekként: apró égdarabok csak.

Szeptember

Lassan barnul a gesztenyefák kusza lombja. Vörös bükk
lángol szinte a parkban, s izzik a som, meg a kőris.
Olykor már szomorodnál, jönnek a hosszura nyúló
esték. Mégis jobb ma a kedved az őszi szinektől.

Október

Dérrel csípi a reggel a rozsdás kertben a szőlőt,
érett alma lehullik a furmintillatu őszben,
sárgul a vackor, s élénk illata bódit a birsnek.
Korhadt létra hever feldőlve a barna avarban.

November

Sűrű, vak ködben nyirkos, bús szél tapogatja,
gyötri a fák kopasz ágát és az agyérkoszorúkat.
Húzza a tested a lucskos, sárszagu föld lefelé. Vén
csontjaid érzik a kort, az idő gyötrő rohanását. 

December

Telve a naptár. És az olajkályhán a narancshéj
pörkölt illata furcsa varázslat: régi gyerekkor.
Hó fedi lépteidet. Csend lesz, szép várakozással
múlik az este. A csöndben hallani, hogy havazik kint.