1981 lehetett, vagy '82 talán, és kidobot karácsonyfákkal volt tele a lakótelepen a kukák környéke. A karácsonyi hónak már nyoma sem volt az ónos esőben, az ólomsúlyú cseppek pedig rég leverték a fák alá a maradék tüskéket is. Lehangoló, szürke napok voltak ezek akkoriban. Hat-hétévesen jártuk végig a lakótelepen a kidobott fenyőfákat a kukák környékén, véletlenül rajtuk felejtett szaloncukrokat kerestünk - néha volt, hogy maradt egy-egy belőlük a fákon hagyott cukorpapírok között. Leginkább zselések voltak csak, aranyszínű vagy piros papírban. Úgy hiszem, különleges találatnak számított akkoriban egy-egy kék-ezüst papírban ottfelejtett, málnaízű konzum szaloncukor.