Furcsa rozéaranyos színt öltött fel ma az este:
könnyü rozébor fénye telepszik a lusta folyóra,
s épp csak sejlik a Vár sziluettje az alkonyi ködben.
Merlot és a kadarka narancs-lazacos szine fénylik.
Épp olyan ez, mint nyáron, a hűtött bor poharamban:
nézem, nézem a vastag párán át a rozéfényt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.