Arany élet

New York belvárosában nyolc fok van, köd, és már négy napja megállás nélkül esik az eső.
Egyáltalán, mi közöm van nekem a Monica-ügytől hangos New Yorkhoz, meg ahhoz, hogy a Huszonnegyedik és az Ötvenkettedik utca sarkán lakó nyugdíjas postás, a jó öreg Jimmy bácsi nem felejtette-e otthon ma reggel is az esernyőjét, miközben a kutyáját vitte sétálni a Central Parkba? Nem érdekel. Legfeljebb futó agyhártya-gyulladást kap az öreg, ha már egyszer nem vitt magával esernyőt, legalább fogott volna egy sárga taxit a következő sarkon vagy ment volna busszal...
Nem érdekel se New York, se Johannesburg, és igazából az sem, hogy Sopronban vagy a Kékes-tetőn ma reggel volt-e talaj menti fagy. Igaz, ez utóbbiakat, még ha érdekelnének sem jegyzi a CNN számítógépes meteorológiai szolgálata. A monitoron mindösszesen a new-york-i heti várható időjárás, a japán tőzsde aktuális részvényárfolyamai és mindenféle számítógépes szexklubok ajánlatai villognak.
Hanem azért nem semmi dolog ez az internet, gondolj csak bele, öregem! Tegyük fel, hogy van egy laptopod, egy olyan szétnyitható kis bizgentyű, ami alig nagyobb és vastagabb annál a félárú, képes mesekönyvnél, amivel az unokaöcsédet lepted meg a minap, és hozzá van egy mobiltelefonod, ami meg ugyebár miért ne lenne, hiszen minden bokorban akciósan és kamatmentes részletre terem ma már olyan, a kettőt összedugod egy vezetékkel, beülsz a kert végi, deszkából tákolt budira, kihúzod a szálkát a fenekedből, fél kezeddel a legyeket hessegeted, ha szorulásod van, hát az aranyeredre is koncentrálsz egy kicsikét, és kisebb-nagyobb dolgod végzése közben élő, egyenes adásban láthatod, hogy abban a másodpercben éppen mi történik a Marson.
No de ez mind semmi, édes öregem! Az amerikai tudósok a minap véghezvitték a teleportálást. Megjegyzem, az ötletet akár Benedek Elek is szabadalmaztathatta volna anno, az Árgyélus királyfival, amikor az a csodabocskorral a lábán azt mondja, hogy hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok... Papám, le a kalappal előttük, ezek szanaszét szedik az atomot, a részeit meg oda teleportálják, ahová csak akarják. Meglásd, kettőt sem kell aludni, és minden fürdőszobában a zuhany fülkéje mellett lesz egy üvegkabin, amibe csak belép az ember, a gép egy kicsit megsugározza, hadd hulljon ki a haja, nem számít, és teleportálja magát New Yorkba. Vagy ha olyan kedve van, hát a Marsra. És még a helyjegyért sem kell előre sorban állnia.
Az lesz ám csak az arany élet! A jó öreg Jimmy bácsi, a nyugdíjas new-york-i postás is szögre akaszthatja az esernyőjét, tönkremegy az összes sárga taxi, a PanAm és a vasúttársaság, Jimmy bácsi meg a kutyájával együtt teleportálhatja magát reggelenként a vízköves fürdőkádja mellől egyenest a Central Parkba!